Amit tudnod kell a kávéfogyasztásról!
A kávéfogyasztás és a benne lévő anyagok, mint pl. a koffein tudományos megítélése sokat változott az utóbbi évtizedekben. Ahogy bővült a tudásunk, úgy módosult a kép.
A kávé élénkítő hatása régóta ismert, ám a múltban gyakran vagy csak élvezeti cikként, vagy gyógyszerként, vagy pedig méregként kezelték. Melyik áll közelebb a valósághoz?
A kávéfogyasztás és a benne lévő anyagok, mint pl. a koffein tudományos megítélése sokat változott az utóbbi évtizedekben. Ahogy bővült a tudásunk, úgy módosult a kép. Néhány évtizede a kávét még a szívet megterhelő luxuscikknek gondolták, de aztán sorra jelentek meg a kávé pozitív hatásait ismertető tanulmányok.
És mit gondol ma a tudomány a kávéról?
A kávé többek között klorogénsavat, koffeint és terpéneket tartalmaz. A klorogénsavak laboratóriumi vizsgálatokban antioxidáns hatásúak, ám az kérdéses, hogy elfogyasztva mi marad ebből a hatásból. A koffein eljut a szervezet minden pontjára, az agyat is beleértve. A koffein az idegsejtek működését serkenti. A hatást azonban befolyásolja, hogy az ital koffeintartalma a kávészemek minőségétől és az elkészítés módjától függően változó.
A szűretlen kávénak – elkészítéstől függően − jelentős lehet a kafesztol és kaveol tartalma, de ezek mennyisége lényegesen alacsonyabb a papírfilter használatával készült kávéitalokban és az instant kávékban. A svéd, francia vagy török módra készített kávéban a legmagasabb, a presszókávéban közepes a koncentrációja.
Igazolt jótékony hatások
Csontritkulás ellen
Napi három csésze kávé – megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel mellett - csökkentheti a csontritkulás és az ezzel összefüggő csonttörések kockázatát.
Cukorbetegség ellen
Több tanulmányból az derült ki, hogy az intenzív kávéfogyasztás – legalább napi négy-hat csésze – kb. egyharmadával csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Májgyulladás ellen
Jelentős számú, hosszú távú követéssel együtt járó vizsgálatban kutatták a kávéfogyasztás hatását a májzsugorodásra, és azt találták, hogy a rendszeres kávéivás csökkenti a cirrózis és a vele összefüggő halálozás kockázatát. Különösen hatékonynak találták a kávézás jótékony hatását alkoholos eredetű májkárosodás esetén. Több tanulmány igazolta, hogy a májzsugorodás talaján kialakuló májrák rizikóját, illetve az ahhoz kapcsolódó halálozást napi egy csésze kávé körülbelül felére csökkenti.
A mennyiség is számít?
Egy nagy létszámú, előre tervezett vizsgálatban azt találták, hogy a rendszeres kávézás csökkenti mind a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő halálozást, a daganatos halálozást azonban nem.
Kik kerüljék a kávét?
A kávé vérnyomásemelő hatása az arra hajlamosaknál magas vérnyomást okozhat. Amíg a várandósságra és a magzat növekedésére gyakorolt hatása nem tisztázódik, nem javasolt napi három csészénél több – azaz 300 mg koffeinnek megfelelőnél nagyobb mennyiségű − kávé fogyasztása a kismamáknak sem.
A kávé, illetve a koffein számos gyógyszer felszívódását és a szervezeten belüli további sorsát befolyásolhatja. Nem javasolt például a vashiány pótlására szedett gyógyszerrel egy időben kávét inni. A kávé és a gyógyszerek esetleges kölcsönhatásairól az egyes készítmények betegtájékoztatóit érdemes áttanulmányozni.
Ami biztos, az egészséges emberek számára igazi kincs és módjával akár napi rendszerességgel fogyasztható. Az anyagcsere serkentésére azonban vannak ennél okosabb megoldások is, olyan gyógynövényes zsírégető és anyagcserepörgető táplálékkiegészítők, amelyek nem avatkoznak bele például a keringésbe, és nem pörgetik fel a vérnyomást.
